CoG


A Tetragrammaton a korai Szeptuagintában 


JHVH - YHVH

 


 

Az oldal képeket is tartalmaz, ami miatt a letöltődése néhány percig eltarthat.

Sokak állítása szerint a JHVH név használatának nincs különösebb jelentősége. Ezt egyesek azzal támasztják alá, hogy a Szeptuaginta fordításban sem alkalmazták a fordítók. Ez az érv a ma már rendelkezésre álló információk alapján alaptalannak mondható.

Az alábbiakban két olyan példát láthatunk, ahol a Szeptuaginta fordításban megtalálható a Tetragrammaton. A Szeptuaginta a héber Szentírásoknak az i.e. 3-ik és 2-ik századokban elkészült görög fordításának a közismert neve. A korai keresztények az első néhány században szintén az eredeti Szeptuaginta verziót használták, amint azt az egyházatyák idézeteiből is láthatjuk.

A képeken látható korai tekercsek tehát azt bizonyítják, hogy a Szeptuaginta fordítás legkorábbi példányai igenis tartalmazták JHVH nevét, mi több, azt az eredeti paleo-héber írásjegyekkel jelezték a görög szövegek mellett.

Az alábbi tekercstöredékeken fekete nyíllal van megjelölve a Tetragrammaton. Az írásszakértők szerint az i.sz. második század közepe előtti időkből egyetlen olyan kópiája sem ismert a Szeptuagintának, amelyben a Tetragrammatont (JHVH nevét) a görög Kyriosz szóval helyettesítették volna. Ez, és a korai keresztényektől ránk maradt, Szentírásból való idézetek megerősítik azt a tényt, hogy a ma ismert Szeptuaginta verzió nem ugyanaz, mint amit az első században használtak. Az első tekercstöredék az i.sz. első századból származik, és Jób könyvének 42. fejezetéből tartalmaz részleteket:

 

 

A második tekercset az i.e. 50 és i.u. 50 közötti időpontra dátumozzák a szakértők. Ha ez az időpont helyes, akkor hozzávetőleg Jashúa (Jézus) küldetésének idejéből való.

A fenti töredék az ún. “Nahal Hever Kisebb Próféták” közé tartozik. Ezt a nevet azután kapták, mivel az olyan kisebb próféták írásait tartalmazzák, mint Jónás, Mikeás, Náhum, Habakukk, Zefaniás és Zakariás, és amelyeket a Qumrántól délre fekNahal Hever barlangokban tártak fel.

 

+

 


 

A YHWH - Yod-He-Waw-He, (jobbról balra olvasva), melynek származása II. Móz. 3:14-ben található "Én vagyok a létező/vagyok" kifejezésből ered: YaHuWaH: "HaYaH HuWA HaWaH". A következő képen paleo-héber betűkkel olvasható a holt tengeri tekercsekben, egy tefilin-en, amely a zsoltárokból tartalmaz idézeteket:

 YHWH ősi héber karakterekkel

Forrás: http://www.deadseascrolls.org.il/explore-the-archive/image/B-314640

 

A qumráni Nagy Ézsaiás Tekercsben a YHWH arám, vagy más néven szögletes betűtipussal:

YHWH tetragrammaton in dead scroll great Isaia

Hivatkozás: http://dss.collections.imj.org.il/isaiah

 

Egy táblázat, mely segít eligazodni az ősi héber karakterekben (kattintson a képre a nagyításhoz):

Table of Alphabets

 Hivatkozások:
http://yehweh.org/profiles/blogs/evolution-of-the-english
http://en.wikipedia.org/wiki/Paleo-Hebrew_alphabet

 


A Mesa sztélé

A Mésa-sztélé (19. századi elnevezésével a moábita kő) a Bibliában (2Királyok 3:4-27 és 2Királyok 1:1) említett Mésa, moábi király i. e. 850 körüli, Izrael elleni győztes hadjáratának és királysága megszervezésének állít emléket.

Mesa sztélé

A sztélé az ókori izraeli történelem, az óhéber írás, a moábi nyelv és a sémi írástörténet máig egyik legjelentősebb emléke. Az emlékkövet az teszi jelentőssé, hogy történelmileg az egyetlen külső forrás, mely megerősíti, illetve kiegészíti a Királyok 2. könyve 3. fejezetében leírt bibliai beszámolót Mésa lázadásáról, az izraeli fennhatóság alóli kiszakadásáról és királyságának megalapításáról. Ezenfelül ez a legrégebbi sémi és alfabetikus karakterekkel írt felirat, valamint a leghosszabb valaha is talált monumentális felirat Palesztinában. Bibliai szempontból fentieken túl külön jelentőséggel bír, hogy egész sor bibliai személy- és helységnév is említve van benne, többek között Kemós (Kámós), Moáb nemzeti istene, Omri és Dávid, Izráel királyai.

 

Ez a legkorábbi ismert forrása a YHWH Istennévnek is, amely a négybetűs nevet egyértelműen Izrael Isteneként azonosítja. Természetesen, ahogyan ez az ókori közel-keleten szokásos volt csak a maga szempontjából fontos eseményeket említi meg. Egyúttal ez az ókori Izráelre vonatkozó leghosszabb eddig ismert Biblián kívüli forrás is.

A fordítás a Wiki oldaláról származik: "Majd szólt nekem Kámós: "Menj, foglald el Nébót Izráellel szemben!" És el mentem éjszaka és harcoltam ellene hajnalhasadtától délig és elfoglaltam és megöltem mindnyájukat: 7.000 férfit és fiút és asszonyt és lányt és szolgálólányt, mert Astar-Kámósnak szenteltem azokat,  majd elvettem onnan JHWH edényeit és elhurcoltam azokat Kámós elé...." Forrás: Wiki Mesa-sztélé

 

Kapcsolódó irodalom: Itt