CoG

 

Jézus Krisztus földi szolgálatának ideje

 

23 1

22 2

21 3

20 4

19 5

18 6

17 7

16 8

15 9

14 10

13 11

12 12

11 13

10 14

9 15

8 16

7 17

6 18

5 19

4 20

3 21

2 22

1 23

1 24

2 25

3 26

4 27

5 28

6 29

7 30

8 31

9 32

10 33

11 34

12 35

13 36

14 37

15 38

16 39

17 40

18 41

19 42

20 43

21 44

22 45

23 46

24 47

25 48

2649

27 50

28 1

29 2

30 3

31 4

32 5

33 6

34 7

35 8

36 9

37 10

38 11

39 12

40 13

41 14

42 15

43 16

44 17

45 18

46 19

47 20

48 21

49 22

50 23

51 24

52 25

53 26

54 27

55 28

56 29

57 30

58 31

59 32

60 33

61 34

62 35

63 36

64 37

65 38

66 39

67 40

68 41

69 42

70 43

71 44

72 45

73 46

74 47

75 48

76 49

77 50


(Jelölések:
Számozás, időszámítás szerint.
pirossal: Szombat évek
felső index: jubileumi évek sorszáma
felső indexben pirossal: Kürtölés éve)



Bemerítő János fellépése

Az i.sz. 26. év, amikor Keresztelő János a Jordánhoz ment bemeríteni, egyben az akkor aktuális Jubileum hetedik évhetének hetedik éve, Sabbath év (49.) is volt, amire a következő tények, információk utalnak:

Lukács 3:1-3 "...Tibérius császár uralkodásának 15. esztendejében pedig, mikor Júdeában Ponczius Pilátus volt a helytartó, és Galileának negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitis tartományának pedig negyedes fejedelme az ő testvére Filep, Abiléné negyedes fejedelme meg Lisániás, Annás és Kajafás főpapsága alatt, lőn az Úrnak szava Jánoshoz, a Zakariás fiához, a pusztában és méne a Jordán mellett lévő minden tartományba prédikálván a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánatjára......"

Tiberius elődje, Augustus i.sz. 14. augusztus 19-én halt meg és innentől uralkodott Tiberius. Hivatalosan a szenátus i.sz. 14. szeptember 15-én nevezte ki császárrá. A római császárok azonban nem uralkodásuk, hanem tribunusi hatalmuk (tribunicia potestas) éveit számolták. Továbbá csak a történetírók szempontjából érvényes az a számolás, amely 14-től 37-ig tartja nyilván Tiberius regnálását, de a köztudatban már Augustus mellett megkezdte uralkodását (tribunusi hatalmát már Augustus alatt is viselte). Suetonius római történetíró a "Caesarok élete" c. művében, a Tiberius életét megörökítő harmadik könyvben, az alábbiakat írja róla:

"16.... legyőzte és hatalma alá kényszerítette egész Illyricumot...."
"17....ez idő tájt történt ugyanis, hogy Quintilius Varus három légiójával Germániában odaveszett....a diadalmenetet maga Tiberius halasztotta el, lévén Varus veresége miatt az egész állam gyászban...."
"18....(Tiberius) a következő évben... elutazott Germániába"
"20....Tiberius 2 évi távollét után Germániából Rómába hazatérve megtartotta diadalmenetét, melyet annak idején el kellett halasztania."
"21....Nem sokkal ezután a consulok törvényt bocsátottak ki, melynek értelmében Agustusra és Tiberiusra közösen bízták rá a tartományok kormányzását, valamint a cenzus megtartását. Tiberius az öt évenkénti népszámlálás lebonyolítása után elutazott Illyricumba. De még az útról hazahívták,.... súlyos állapotban ugyan, de még életben találta Augustust...."

Illyricum leverése, valamint a Varus-féle vereség i.sz. 9-ben volt, ezt tudjuk a történelemből. (16-17. szakasz). A "következő évben", tehát 10-ben utazott Germániába Tiberius (18. szakasz), majd két évei távollét után, 12. január 16-án tartotta meg elmaradt diadalmenetét (20. szakasz). Ezután következik a perdöntő 21. szakasz, amely "nem sokkal ezután" - ra teszi Augustus és Tiberius közös uralkodását. Azaz Tiberius már valamikor a 12. év folyamán társcsászár lett Augustus mellett. A cenzust már közösen végezték. Tehát Tiberius uralkodásának első két évét még Augustusszal együtt töltötte, s valószínű, hogy a nép is így számította uralkodásának éveit, nem úgy, mint a történetírók, akik csak 14-től, amikor egyeduralkodó lett. Tiberius uralkodásának első éve tehát a 12-13. évekre tehető, és ha ebből az adatból számolunk előre 15 évet római módon, akkor a 26-27. esztendőhöz fogunk eljutni. Keresztelő János fellépése így a 26. év második felére tehető - igaz, nem tudjuk pontosan, hogy az év melyik hónapjára - s ekkor bőven marad idő közismertté válásához a nép körében. Ebből következőleg Jézus megkeresztelkedése a 26. év végén történhetett.

 
Krisztus bemerítkezik János által és megkezdi szolgálatát Galileában

 
- Jézus életkora a szolgálatának kezdetén, amikor bemerítkezett János által:

Lukács 3:21.23 " ...Lőn pedig, hogy mikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkereszteltetett, és imádkozott, megnyilatkozék az ég és leszálla ő reá a Szent Szellem testi ábrázatban mint egy galamb, és szózat lőn mennyből, ezt mondván: Te vagy amaz én szerelmes Fiam, te benned gyönyörködöm! maga Jézus pedig mintegy (= azaz körülbelül) harminc esztendős volt, mikor tanítani kezdett, ki, a mint közhiedelem volt, a Józsefé, aki a Hélié, ...."

A nyilvános hivatal gyakorlásához előírt életkor harminc év volt, mind a zsidóknál, mind a görögöknél és a rómaiaknál (Szám.4:3, I.Krón 23:3). Lukács kifejezésének értelme tehát az, hogy Jézus akkor már betöltötte az előírt kort. Ez nem jelenti azt, hogy harminc éves lett volna pontosan, de a harmincas éveiben kellett járnia, mert a rabbinikus törvények szerint senki sem lehetett tanító, ha fiatalabb volt ennél. Jézust viszont, miután megkezdte tanítói hivatalát, "rabbinak", "rabbóninak" szólították. E törvényeknek tehát Jézus, életkora szerint mindenképp eleget tett, "elismert" tanítóként tekintettek rá a farizeusok. Ezért tekintették komoly vetélytársnak, s támadták szolgálatát.

- Kürtölés (50.) éve, ami egyben a szabadon bocsátás éve is:

Lukács. 4:14-19 "...Jézus pedig megtére a Léleknek erejével Galileába: és híre méne néki az egész környéken és ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől és méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni és adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva: 'Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat, hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét."

A Kürtölés (jubileumi) éve Mózes törvénye szerint a 49. év engesztelési napjától kezdődik (7. hónap 10. napja) tart a következő évben végig, majd az azt követő év sátoros ünnepén ér véget (ami már a következő 50-es ciklus első éve). Mivel a Kürtölés éve előtt Szombat év van, ezért ez három évi Istenre utaltságot jelent, és pihenőt a földnek. Amint a táblázatból látszik, az i.sz. 27. év egyben Kürtölés éve is volt és Krisztus Jézus ezt hírdette meg, amikor felolvasta Ézsaiás próféta könyvét. További alátámasztás Josephus Flavius történelmi leírásaiban (Zsidók története XIV,16), hogy Jeruzsálem nagy Heródes általi bevétele Szombat évre esett, és történelmi adatokból kiderül, hogy ez az i.e. 37. év lehetett, ami egybecseng a fenti táblázat számadataival a szombatévek helyességét illetően.

- A Kürtölés évének páskája (a templom megtisztítása):

Ján. 2,13-21 "... mert közel vala a zsidók páskája, és felméne Jézus Jeruzsálembe és ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala: és kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté és a galambárúsoknak monda: 'Hordjátok el ezeket innen! Ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává!' Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem. Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed? Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt. Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt? Ő pedig az ő testének templomáról szól vala....."

Sokak szerint az első páskának a 27. évre történő datálását erősíti meg János evangéliuma (amely négy páskát említ, amire Krisztus felutazott miután már megkezdte szolgálatát), ugyanis azt követően, hogy leírja a Templom megtisztításának eseményeit, elmondja, hogy a zsidók kétségbe vonták Jézus határozott templomi fellépésének a jogosultságát, és kérdőre vonták. Ebből az tűnik ki, hogy amikor az evangélista által elbeszélt esemény történt, a Templom építési munkáinak kezdete óta 46 esztendő telt el. Josephus Flavius szerint nagy Heródes uralkodásának 18. évében kezdte el a Templom átépítését (A zsidók története XV. 11,1) - azaz i.e. 20/19. év telén és csak jóval később, i.sz. 64-ben fejeződtek be a munkálatok. Ha az építkezés kezdetéhez hozzáadunk 46 évet, éppen az i.sz. 27. évet kapjuk, egész pontosan ez az év az építkezés 46. éve volt.

Krisztus keresztre feszítésének és feltámadásának éve

Abból indulok ki, hogy a zsidók akkoriban csillagászati újholdakkal számoltak és nem a később bevezetett holdsarló-megpillantásos módszerrel (Hillél rabbi későbbi naptárreformja alapján). Három évet vizsgálok (30., 31., 32.) abból a szempontból, hogy milyen napra esett Niszán 14. az előkészület napja, és Niszán 15. a nagy Szombat, a páska bárány vacsorája, amely egyben a kovásztalan kenyerek ünnepének első napja. Az év első napja az equinoxhoz (tavaszi napéjegyenlőség) számított legközelebbi újhold napja. A napok naplementétől naplementéig számlálódnak. Ha egy újhold naplemente után kezdődik, akkor az már másnapi napnak számít a polgári időszámítás szerint. ("Eltolódás" oszlop a táblázatban) A számításokhoz öröknaptárat és a "moontool" nevű programot használtam, ami alapján meghatározhatók egy adott év újholdjai, majd ezek után kiszámolható, hogy melyik újhold az, ami kezdete az évnek. Ha megvan a kezdeti nap, akkor már csak 13 napot kell hozzáadni és megvan az adott év előkészületi napja (Niszán 14.).

30. év újholdjai (Equinox márc.23)

újhold Jeruzsálemi idő szerint

Eltolódás

jan. 22. 16:13

-

febr. 21 6:54

-

márc 22. 22:20

márc 23.

ápr. 21 5:44

-

A 30. évben az év első napja március 23-ra esik, amely az öröknaptár szerint vasárnap, ebből előre számolva 13 napot Niszán 14. az előkészület napja szombati napra esik. Ez kizárja azt a lehetőséget, hogy Jézust aznap ítélték volna el és feszítették volna meg, mivel akkor semmilyen dolgot nem végzett a zsidó tanács, a Szanhedrin, a sabbathi nyugalomra való tekintettel. Ezt nagyon szigorúan vették a zsidók, aznap még egy ágyat sem lehetett cipelni, nemhogy ítélkezni. Azt is tudjuk az evangéliumok alapján, hogy az alatt az idő alatt, míg Jézus a sírjában volt, kellett egy szombati napnak is lennie, de ha az előkészületi nap szombat volt, a következő szombat csak egy hét múlva lett volna. Mindezek alapján a 30. év nem lehetett az az év, amikor Jézust megfeszítették.

 

31. év újholdjai (Equinox márc.23)

újhold Jeruzsálemi idő szerint

Eltolódás

febr. 10. 14:50

-

márc. 12. 02:54

-

   ápr 10. 16:06

-

máj. 10 06:30

-

 

A 31. évben az év első napja március 12-re esett, ami az öröknaptár szerint csütörtök, ebből előre számolva 13 napot Niszán 14. az előkészület napja szerdai (március 25.) napra esik. Ez látszik a legvalószínűbb időpontnak Krisztus megfeszítését tekintve, ugyanis egyrészt munkanap, így a zsidók végezhettek munkát, Krisztust is ítélőszék elé vihették; másrészt így teljesül az a prófécia, hogy Krisztus három nap és három éjjel, azaz három egész napot lesz a föld gyomrában. Az előkészületi nap az a nap, amikor a Páska bárányt a törvény szerint még naplemente előtt le kellett vágni, majd elkészíteni és az éjjel (naplemente után, ami már Niszán 15-e) sietve megenni. Ez a zsidók úgynevezett nagy Szombatja, Sabbath nap, mozgó ünnepnap, ami után még következett a heti ciklus szombatja.

 

32. év újholdjai (Equinox márc.22)

újhold Jeruzsálemi idő szerint

Eltolódás

febr 29. 14:29

-

márc. 29. 24:34

márc. 30

   ápr 28. 11:31

-

 

-


A 32. évben az év első napja március 30-ra esett, ami az öröknaptár szerint szerda, ebből előre számolva 13 napot, Niszán 14. az előkészület napja keddi napra esik. Ha keddi napra esett volna az előkészületi nap, akkor nem három nap és három éjjel telt volna el Krisztus keresztre feszítése és feltámadása (ami a hét első napján, tehát vasárnap történt) között, hanem több, így nem teljesült volna Krisztus jövendölése.

Néhány további, szóbajöhető év dátumai:
28. év. Az év kezdete:  március 15. csütörtök, Niszán 14. szerda
29. év. Az év kezdete: április 3.  szerda, Niszán 14. kedd
33. év. Az év kezdete: március 19. vasárnap, Niszán 14. szombat
34. év. Az év kezdete: március 9. péntek, Niszán 14. csütörtök

A fenti táblázat kizárja a modern kereszténység gyakorlatát, miszerint a kereszthalál pénteki napra esett volna, majd a szombati napot követően a vasárnapra esne a feltámadás, ugyanis pénteki napra nem esett egyetlen "előkészületi nap", azaz Niszán 14-e sem a lehetséges időtartományban.