Hermasz Pásztora
««IV. LÁTOMÁS V. KINYILATKOZTATÁS I. PARANCSOLAT»»


 

V. KINYILATKOZTATÁS

25.

1. Amikor otthon a fekhelyemen imádkoztam, odajött hozzám egy ragyogó arcú ember. A pásztorok öltözetét viselte, fehér kecskebőrt, a vállán tarisznya és bot a kezében. Köszöntött engem, és én is köszöntöttem őt.

2. Majd hirtelen leült mellém és így szólt: – A legszentebb angyal küldött engem, hogy veled együtt lakjam életed hátralevő napjaiban.

3. Én pedig azt hittem, hogy a kísértésemre jött, és így szóltam hozzá: – Ki vagy te, Uram? Mert én ismertem azt, akire rábíztak engem. – Hát nem ismersz meg engem? – felelte rá. Nem – mondottam. – Én vagyok, folytatta, a Pásztor, akire téged bíztak.

4. Amíg beszéltem, alakjában egészen megváltozott, és így már felismertem őt, hogy ő az, akire rábíztak engem. Hirtelen zavar támadt bennem, és félelem fogott el, majd pedig nagyon elszomorodtam, hogy ilyen rosszul és ostobán válaszoltam neki.

5. Akkor ő így szólt: – Ne legyél zavarban, inkább erősödjél meg az én parancsolataimban, amelyeket parancsolni fogok! Mert azért küldettem hozzád – mondotta –, hogy mindazt, amit már láttál, ismét megmutassam neked; azokat az igen jelentős dolgokat, amelyek hasznosak számotokra. Mindenekelőtt a parancsolataimat és a példázataimat írd le. Mindazt, ami ezután következik, úgy írd meg, ahogyan azt megmutattam neked. Ezért megparancsolom – mondotta –, hogy előbb a parancsolataimat és példázataimat írd le, és ezeket mindjárt olvasd is fel saját kezedből, és őrizd meg mind!

6. Leírtam a parancsolatokat és példázatokat úgy, ahogyan ő azt nekem meghagyta.

7. Ha ezeket halljátok és meg is tartjátok, általuk előbbre juttok; ha tiszta szívvel megteszitek, megkapjátok az Úrtól mindazt, amit megígért. Ha pedig halljátok ezeket, de nem tértek meg, hanem még a bűneiteket is gyarapítjátok, az ellenkezőjét kapjátok az Úrtól is. Mindezt a Pásztor, a megtérés angyala parancsolta meg nekem, hogy leírjam.


Hermasz Pásztora
««IV. LÁTOMÁS V. KINYILATKOZTATÁS I. PARANCSOLAT»»